1

Xéni és Zsolti

Az utolsó esküvőm....

Az első esküvőmet 10 éve fotóztam, jaj, ha visszagondolok...... sok- sok minden történt azóta... Rengeteg szuper fotóstól tanulhattam, és én is évről-évre óriási változáson mentem keresztül, kerestem a saját stílusomat, amíg meg nem találtam... és mikor megtaláltam, elégedett lettem, elértem amit szerettem volna, boldogsággal töltött el, és ez az izgatottság minden alkalommal.. szükségem volt rá, mert erőt adott, és előbbre vitt.

Imádtam esküvőt fotózni.... minden páromra szeretettel gondolok, és nagyon sok kapcsolatból barátság is született.... Öröm, mikor kismamaként viszontlátom őket, majd babájuk születését is megosztják velem..... Igen, az élet sok sok örömei közé ez is beletartozott nekem....

Mégis, elérkezettnek láttam az időt, hogy még akkor kell befejezni, amíg imádom, és szeretettel visszagondolni minden kellemes, örömteli pillanatra...

Az idei párjaim igazán emlékezetessé tették az utolsó évemet az esküvőfotózás területén, köszönöm nektek!

Szebben nem is fejezhettem volna be, mint Xéni és Zsolti nagy napjának megörökítésével.

Úgy érzem már a jegyesfotózás alkalmával kialakult egy kapocs közöttünk...... és igen, az esküvő minden pillanatában éreztem a figyelmet, a gondoskodást, a felém irányuló szeretetüket, hogy mennyire közel engednek magukhoz, hogy velük együtt örülhessek....

Xénivel együtt vártuk Zsoltit.... mikor Zsolti belépett az ajtón, én őt néztem, ő ránézett Xénire, és annyit mondott: Gyönyörű vagy, Nagyon szeretlek.... nekem már ekkor kicsordult az első könny....

A polgári szertartás az eddigi leggyönyörűbb volt, amit valaha átéltem..... szinte végigsírtam.....amit próbáltam eltitkolni, de egy adandó alkalommal felnéztem a kamerám mögül, Zsolti rámvnézett és csak azt láttam, hogy az addig visszafojtott könnyei elindulnak... hát nekem sem kellett több!

Ismét nagyon klassz esküvőben volt részem, a barátok , rokonok szeretete, jókedve, igazán megfűszerezte az amúgy is tökéletes napot...

Köszönöm Xéni és Zsolti!

u. i: Nem csak látni a boldogságot, hanem szinte a bőröd alatt is érezni, amikor olyan érzelem megy keresztül rajtad, hogy már nem bírod tovább és kicsordul a könnyed...... igen vannak nehéz pillanatok.... de nehéz ez? NEM! .. mert ezért IS csinálod......Hiányozni fog..........